„A legelhivatottabb és legfigyelmesebb ápoló, akit csak kívánni lehet. Bárcsak több ilyen lenne!” „Borika a kemoterápiás osztályon a legszomorúbb, legnehezebb körülmények között mindig pozitívan, mosolyogva, empatikusan kezelt mindenkit, szeretettel, lelkesedésével könnyítve a körülményeken” – így írtak jelölői Radovicsné Bakos Borbáláról. Talán nem is tudták, hogy azóta milyen veszteség érte a szakmát, Borika – ahogyan sokan hívták – ugyanis sajnos már nem tud dolgozni: nemrégiben baleset érte, amiben koponyája is megsérült, így most ő szorul otthonában folyamatos ápolásra. Húgával tudtunk csak beszélni, aki így írt róla: „Testvérem a szakközépiskolával intézménylátogatáson járt először az Országos Onkológiai Intézetben, majd ott is kezdett el dolgozni, amikor végzett. Azóta egész idén tavaszig, amíg a baleset megtörtént, itt volt kemoterápiás asszisztens. Hivatását mindig igyekezett a legjobb tudása szerint végezni. A pácienseket nemcsak testi gyógyulásukban próbálta segíteni, hanem szívvel és lélekkel állt mellettük életük legnehezebb pillanataiban. Az ő szeretetük ad erőt és kapaszkodót akkor, amikor a segítőnek magának is szüksége van segítségre. Nagyon meglepte a jelölés, de így megint érezhette a szeretett betegei közelségét.”